A Kós Károly sétány és az Állatkerti körút új forgalmi rend szerinti tervezése az 1415/2020. (VII.16.) Kormányhatározat értelmében a Városliget Zrt. feladatát képezi – a Budapest Fejlesztési Központ és a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. bevonásával.
A belváros forgalomcsillapítására való stratégiai törekvéssel összhangban a projekt keretében nem cél a megszűnő közúti kapacitás maradéktalan pótlása, de elvárás, hogy a jövőbeli forgalmi hálózat képes legyen kezelni a közlekedési igényeket. A Kós Károly sétány lezárásához kapcsolódóan tehát a Városligeten kívüli fejlesztések előkészítése is megtörténik, Rákosrendező felett híd épül, amely összeköti a XIII. és XIV. kerületeket, ezáltal képes tehermentesíteni a Hungária körutat. A Hungária körút – Kacsóh Pongrác út – Mexikói úti csomópontban pedig két, összesen 1500 férőhely kapacitású P+R parkolóház létesül. Ezek biztosítják az autós közlekedők kötöttpályás közösségi közlekedési módváltását.
A tervezési feladat forgalmi modellezéssel indul, ennek során megvizsgáljuk a tervezett fejlesztések forgalmi hatásait, a várható átrendeződéseket. A tervezés része környezeti munkarész készítése is.
A Kós Károly sétány továbbvezetése a térszín alatt a terület adottságai miatt nem merül fel alternatívaként. Az M3 bevezető a vasutat felüljáróként külön szintben keresztezi, a csomópont előtt ezért nem indítható a süllyesztés. A csomópontot követően egy hosszú rámpa vezetné föld alá a járműveket, ez a rámpa az elvágóhatást erősítené, az alagútnak pedig a Liget túloldalán újra el kell érnie a felszínt, ez a Hősök tere – Andrássy út környezetben városképileg elképzelhetetlen, illetve az M1 kisföldalatti itt futó nyomvonala sem tenné lehetővé alagút megépítését.
Ugyan az előzetes forgalmi modellezések eredményei szerint a csúcsórákban a forgalom torlódása várható a Kós Károly sétány lezárását követően, ezek a számítások nem vették figyelembe az előkészítés alatt álló további fejlesztéseket (P+R parkolóházak, Rákosrendező feletti felüljáró), sem a tágabb térség közlekedésfejlesztéseit, amelyek összességében a közúti forgalom csökkenéséhez vezethetnek. Az Állatkerti körút autóforgalom számára való priorizálása nem cél, de időszakos megnyitásának biztosítása fontos lehet az esetleges torlódások elkerülése érdekében.
A Dvořák sétányon jelenleg is csak behajtási engedéllyel lehet autóval közlekedni, a trolibuszokon kívüli forgalom csekély.
Az intézmények kiszolgálására (pl. áruszállítás, személyszállítás) természetesen lehetőség lesz a jövőben, kijelölt útvonalakon.
A tervezett tóbővítés a Kós Károly sétány, illetve az Állatkerti körút forgalmi tehermentesítésének tervezését nem befolyásolja.
A Városligetet keresztező mai forgalom jelentős része az Andrássy úttól északra, a Nyugati tér – Váci út irányába igyekszik eljutni. A közúti hálózat fejlesztését ezért érdemes a Hungária körúttól északra eső területen megadni, amit a vasútvonal mentén, értékes városi területek igénybevétele nélkül, Rákosrendező vasúti megálló vonalában, külön szintű átvezetés megépítésével lehet megtenni.
A híd a meglévő Nagy Lajos király úti felüljáróhoz csatlakozik, így biztosít teljes értékű kapcsolatot a két szomszédos kerület között, hiszen villamos, gyalogosjárda és kerékpárút is lesz rajta. Föld alatti keresztezés a villamosközlekedés számára a maximálisan megengedhető esési szög kialakításával sem valósítható meg műszakilag, illetve a gyalogosok és kerékpárosok közlekedésére sem lenne ideális.
A Nagy Lajos király útján és környezetében élők számára javul a szomszédos, XIII. kerület elérése, illetve a közösségi közlekedési ellátottság, a 3-as villamosgyűrű folytatása, illetve a 82-es trolibusz fejlesztése révén. Mindemelett a gyalog és/vagy kerékpárral közlekedők igényeit is figyelembe vesszük a tervezés során.
A Szegedi úton és környezetében élők számára is javul a szomszédos kerület közúti elérése, a területet villamosjárat fogja feltárni, csökken a vasút és az M3 sztráda bevezetőjének elvágóhatása. A kerületiek könnyeben érik majd el az M3-as autópályát is. A villamos és közútfejlesztésekkel párhuzamosan a XIII. kerületi oldalon is áttervezzük a meglévő gyalogos- és kerékpáros infrastruktúrát. A felüljáró környezetében a tervezés során a célunk élhető közterek kialakítása teljes mértékben megfelelve a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak.
A tervezett átkötéshez kapcsolódó forgalmi rendszert vizsgálni fogja a tervező, de fontos cél, hogy a forgalom kontrollált módon, az érintett városnegyedek életébe a lehető legkevésbé beavatkozva haladjon. A tervezési folyamat során megvizsgáljuk egy lehetséges Vágány utca – Dévény utca felé tartó levezető út forgalmi hatásait is.
A projekt a közlekedési összeköttetésre fókuszál, azonban a BFK által gondozott, a vasútfejlesztési terveket összefogó Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia keretében elgondolt vasútfejlesztések teljesen átformálják a jelenlegi vágányképet, és lehetőséget adnak a jelenlegi rozsdaövezet komplex területfejlesztésére. Ezt a revitalizációt a tervezett felüljáró is elősegíti majd.
Tudjuk, hogy nem mindenkinek van lehetősége azonnal közösségi közlekedésre váltani lakóhelye közvetlen közelében. A tervezett parkolóházak biztosítják a Budapestre ingázók számára, hogy átszállhassanak a földalattira, villamosra, trolira. Így fenntartható módon folytathatják útjukat városon belüli céljuk felé.
A projekt keretében két parkolóházat tervezünk, az egyik a Mexikói úti jelenlegi felszíni parkoló helyén, a másik a Kacsóh Pongrác úti csomópontrendszer ágai közt alakítható ki. A parkolóházak megközelítését és elhagyását a tervezés során határozzuk majd meg, az autós közlekedés mellett a gyalog, illetve kerékpárral közlekedők szempontjait is figyelembe véve.
A Városliget megújítását szolgáló Liget Budapest Projekt egyik fő célkitűzése, hogy a park zöldfelületének rehabilitációja és gyarapítása mellett radikálisan csökkentse a parkot évtizedek óta fojtogató autóforgalmat, amely máig óriási környezeti terhelést jelent a Liget számára. Az autómentes Városliget felnőtt és gyermek látogatói így az eddiginél lényegesen csendesebb és jobb levegőjű közparkban pihenhetnek, sportolhatnak, játszhatnak majd. A cél elérésének első lépéseként megszűnt a felszíni parkolás lehetősége az Ötvenhatosok terén, és óriási mérföldkő, hogy megnyílt a háromszintes, 800 autót befogadni képes Dózsa György úti Múzeum Mélygarázs, melynek felszínét teljesen parkosították. Ezzel több mint 10 ezer négyzetméter zöldfelületet kapott vissza a park. A Városliget autómentesítése azonban itt még nem ért véget, az elkövetkezendő időszakban a további közlekedésfejlesztések valósulnak meg, és a Kós Károly sétány valódi, autóforgalom-mentes sétánnyá alakításával egy zöldebb és sokkal élhetőbb park lesz a Liget.
A Hősök tere Budapest ikonikus, szakrális tere, amely a Városligethez hasonlóan szintén autómentessé válik. A Hősök tere újra egybefüggő köztér lesz, környékéről eltűnnek az autók, így ez a hely ismét a kirándulóké és a turistáké lehet majd. A Hősök terének gyalogos megközelítése a jelenleginél sokkal könnyebb lesz, a Dózsa György úton az Andrássy út irányából ugyanis sokkal biztonságosabb és kényelmesebb szintbeni gyalogosátkelőhelyeket tervezünk.
A tér pontos jövőbeli kialakítása a komplex megvalósíthatósági tanulmány vizsgálatai alapján, a környék forgalmának megváltozását figyelembe véve történik.
A tervezett fejlesztések során a kisföldalatti lehetséges meghosszabbítását – ahogy a többi közlekedési fejlesztést is – figyelembe vesszük. A tervezőnek olyan megoldásokat kell javasolnia, amelyek nem akadályozzák a koncepció megvalósulását.
A közösségi közlekedési hálózatról a Budapesti Közlekedési Központtal együttműködésben döntünk a tervezés során. A 3-as villamos kapcsán vizsgálandó lehet akár egy elágazójárat közlekedtetése a jelenlegi Mexikói úti végállomáshoz, akár a kisföldalatti meghosszabbításának figyelembe vételével a Kassai térnél közvetlen átszállási kapcsolat biztosítása.
A közösségi közlekedési hálózatról és esetleges átalakításáról a Budapesti Közlekedési Központtal együttműködésben döntünk a tervezés során.
A közösségi közlekedési hálózatról a Budapesti Közlekedési Központtal együttműködésben döntünk a tervezés során. A felüljárón a 3-as villamosgyűrű átvezetése tervezett, jelen projekt keretében a Béke térig tervezzük meg a szükséges infrastruktúrát.
A BFK által gondozott, a 2040-ig tervezett vasútfejlesztéseket rendszerbe fogó Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia szerint a Városliget térségében új vasúti megálló létesül, Rákosrendező pedig teljesen megújul, ez magával hozza a barnamezős területfejlesztést is.
A Nagy Lajos király útját a villamos-infrastruktúrával együtt az Erzsébet királyné útja csomóponttól kezdődően átterveztetjük a projekt keretében.
A tervezett fejlesztések együttes figyelembevételével forgalmi modellezés készül, ennek során a városhatártól (kiemelten a Szentmihályi úttól) a Dunáig vizsgálandók a forgalmi átrendeződések. Ezt követően koncepcionális tervezés kezdődik, ez az előzetes környezeti vizsgálatok tekintetében is irányadó lesz.
A BFK feladata az 1415/2020. (VII.16.) kormányhatározat értelmében engedélyezési és kiviteli tervek elkészítése, engedélyek megszerzése 2023. június 30. határidővel.
A tervezés koncepcionális tervezéssel, döntéselőkészítő tanulmánnyal és részletes forgalmi modellezéssel indul, ami együttesen kezeli a tervezett fejlesztéseket és azok várható forgalmi hatásait. Városi környezetről lévén szó, kiemelten kezeljük a környéken lakók, a gyalog- és kerékpárral közlekedők szempontjait. A koncepcionális tervezés során születik döntés a pontos terület lehatárolásról, amelyen belül műszaki tanulmánytervezés lesz a feladat. A döntéselőkészítő tanulmány lehetőséget biztosít különböző változatok összehasonlítására.
A kiválasztott változatra a tervező engedélyezési és kiviteli terveket készít.
A műszaki tervezésen túl a jogszabályi előírásoknak megfelelően környezetvédelmi munkarészek is készülnek, ezek keretében vizsgáljuk a tervezett fejlesztések várható környezeti hatásait.
A BFK célja, hogy a fejlesztés által érintettek véleménye és igényei megjelenjenek a tervezési folyamatban, ezért az egyes mérföldkövekről folyamatosan tájékoztatni fogjuk a lakosságot és az érdekelt szervezeteket, előzetes igényfelmérést végzünk, valamint folyamatosan egyeztetünk a XIII. és a XIV. kerület önkormányzataival.
Egyelőre a tervezéshez szükséges források állnak rendelkezésre. A kivitelezési költségek becslése a tervezés során fog megtörténni.
A tervek elkészítésének és a szükséges engedélyek beszerzésének határideje 2023. június vége. A kivitelezés ezt követően kezdődhet, amennyiben erről döntés születik, és a szükséges forrás rendelkezésre áll. A tervezés során organizációs tervek készítése is feladat, a kivitelezés ideje ezek alapján határozható majd meg.
A fent hivatkozott organizációs tervezés feladata a projektelemek egymáshoz képesti ütemezésének megadása is. A kivitelezés ütemezetten fog történni, a tervező feladata a prioritási sorrend vizsgálata.
